Cose così (nostalgia) Manuela Verbasi

Up on the roof stars of my prisons
here and there low light scattered in fragments
stains of wings – biting my lips
stuck to proud nostalgias.
My own bitterness bounces among the ribs
cold feet has my land of faces
and a footsteps troubled look.
 

Über dem Dach sind Sterne meines Gefängnis
hie und da Fragmente eines schwachen Lichtes
befleckte Flügel die meine Lippen beissen
Lippen die an stolze Nostalgien kleben.
Meine Bitterkeit prallt gegen die Rippen
meine Fratzenland hat kalte Füsse
und einen beschwerlichen Blick von Schritten.
 

Sur le toit, étoiles de mes prisons
Ici e là fragments d’une faible lumière
Taches d’ailes à mordre mes lèvres
Collées sur nostalgies orgueilleuses.
Rebondit entre les côtes mon amertume
Sont froids les pieds de ma terre de grimaces
Et son regard inconfortable de pas.
 

A tetőn, börtöneim csillagai
Itt s ott gyenge fény darabjai
Szárnyak foltjai harapják ajkaimat
Melyek büszke nosztalgiákhoz ragadtak.
Visszapattan a bordákon a keserüségem
Grimaszos földem lábai hidegek
és pillantása kényelmetlen lépések.
 

Sur la tegmento steloj de miaj prizonoj
Tie kaj cxi tie fragmentoj da malalta lumo
Makuloj de flugiloj mordas miajn lipojn
Gluitaj al malhumilaj nostalgioj.
Resaltas tra la ripoj mia malgxojo
havas malvarmajn piedojn mia tero da grimacoj
kaj regardo malkomforta da pasxoj.
 

Sobre el techo estrellas de mis prisiones
Aquí y allá fragmentos de luz baja
Manchas de alas a morderme los labios
Pegadas a orgullosas nostalgias
Rebota entre las costillas mi amargura
Tiene pies fríos mi tierra de muecas
Y mirada incomoda de pasos